De nehéz az iskolatáska...

Lassan két hete megy az iskola, úgyhogy egy rövid áttekintés, mit is tanulunk, és mennyit.
Ne kergessünk illúziókat: az 5 periódusból álló program első szakasza javarészt megismétli a közgáz első évét. Micsoda? Igen, nagyjából erről van szó, statisztika, mikroökonómia, számvitel, pénzügy, szervezeti magatartás és (a kakukktojás) üzleti etika. És eddig a tananyag sem hozott túl sok újat ezeken a területeken, bár a válságra való hivatkozás igen sokszor előkerül az órákon.
Persze itt az iskolában a marketing jól megy, sok tantárgynak igen különleges neve van, így lesz a statisztikából "Uncertainty, Data and Judgment", a mikróból meg "Prices & Markets".

Bürokrácia, gyere haza!

Szingapúrban minden tevékenységnek megvan a maga jól bejáratott folyamata. Ilyen engedély, olyan letét, emilyen formanyomtatvány. Persze így van ez másutt is, azonban valami nagyon máshogy van: ebben az országban minden flottul működik. Csak egy példa.
Beköltözés az új lakóparkba. A lakásban korábban még nem volt se víz, se áram. Ezek viszonylag szükséges dolgok az élhetőséghez. Találkozunk az ügynökökkel, hogy aláírjuk a szerződést. Az egyik előkapja az iPhone-ját, és felmegy a "nagy" közüzemi szolgáltató honlapjára, kitölti a megrendelőt, és elküldi. Másnap délelőtt már van víz is, áram is.
Nem hittem a szememnek, és rögvest elkezdtem reménykedni: hát ezt is lehet, így is lehet?!

"Költözzünk össze egy jó nagy házba mind"

Ha nem akarunk egy szűkös hostelszobában tölteni egy évet, akkor lakást kell keresni. Mi is így tettünk, és 3 nap alatt elég jól meg lehetett ismerni a szingapúri ingatlanpiac működését.
A lakások két fő típusba sorolhatóak: HDB és condo. Előbbieket az állam építi és viszonylag kedvező áron adja bérbe vagy el a helyieknek, míg utóbbiak nem államiak, ellenben drágábbak és sokkal jobban felszereltek. A felszereltség alatt modernebb és jobban karbantartott épületet, medencét, konditermet, esetenként teniszpályát, valamint biztonsági őröket kell érteni. Külföldiek számára alapvetően a condók jönnek reálisan szóba, amiket gyakorlatilag a hazai lakóparkokhoz lehetne hasonlítani, persze a helyi szokásokhoz igazodva kicsit magasabbak a házak, ezt a bejegyzést pl. egy 24 emeletes épületből írom...
További fontos (és persze evidens) árfelhajtó tényező az elhelyezkedés, a metróhoz való közelség, no meg, hogy mikor épült az ingatlan. Mindezek alól egyetlen kivétel van: a mi sulinkhoz legközelebbi condók kétszer annyiba kerülnek, mint a hasonló paraméterekkel bírók.
Akkor itt álljunk is meg egy pillanatra: Szingapúrban magyar szemmel elképesztőek az ingatlanárak. Egy három hálószobás lakás bérleti díja havonta (rezsi nélkül!) 500 ezer forinttól indul, és az általunk megismertek alapján 1 millió forint fölött áll meg. És ebből a legolcsóbb egy viszonylag lelakott, rossz közlekedéssel bíró lakóparkban van, alacsony emeleten. Ez utóbbi itt kicsit problémásabb, mint otthon, mert a trópusi időjárás miatt kicsit sűrűbben találkozni ilyen-olyan rovarokkal...
Itt minden főbérlő ügynökökkel dolgozik, rögtön többel is, így fordult elő, hogy ugyanazt a lakást 30 perc különbséggel kétszer tekintettük meg. Hozzá kell tenni, már elsőre sem volt szimpatikus... Mindenesetre az ügynökök hihetetlenül sokat dolgoznak, és bár nem mindegyik ügyes, azért a lelkesedés dicséretre méltó: elviszik a potenciális ügyfeleket enni, szállítják őket mindenfelé.
Hát velünk is ezt tették, valamint megmutattak nagyon sok lakást. Mi az iskola közvetlen közelét kizártuk, az nem fért bele a költségvetésbe. Ellenben láttunk condót a 90-es évekből és 2010-ből is, olyat, amelyikből az ember azonnal kifordult, és olyat is, ahol még az építkezés sem fejeződött be egészen.
Lehet bútorozottan és félig bútorozottan kivenni a lakásokat, ez utóbbi a "tök üres" eufemisztikus megfelelője, ugyanis egy hűtőt, egy mosógépet, egy mikrót meg a függönyöket jelenti. Cserébe viszont havi kb. 50-60 ezer forinttal alacsonyabb bérleti díjat is. Mi természetesen ezt a vonalat erőltettük, ugyanis így egy egyszeri kb. 200 ezer forintos beruházással, az Ikea polcainak lesöprésével egészen bútorozottá tettük a lakást. Sőt, az a terv, hogy a bérleti időszak (10 hónap, ebből is gond volt, mert mindenki minimum 1 évre akarja kiadni a lakását, mondjuk érthető okokból) végén ezeket jó áron értékesítjük a főbérlőnek...
Még egy szót az ügynökökről. Minden lakásmegtekintésnél 2 ügynök van: az egyik az eladót, a másik a bérlőt képviseli. Aztán ügyesen megosztoznak a fél-egyhavi díjnak megfelelő jutalékon, melyet persze mindkét érdekelt félről leakasztanak. Kivéve persze a magyarokat, akik a jutalékból is alkudtak valamelyest...
A végeredmény: egy gyönyörű új lakás, amelyben a szerződés aláírásakor még nem volt áram meg víz (erről egy későbbi bejegyzésben), azóta viszont már teljesen lakható, és mivel a közel 700 lakás nagyobb része még üres, így egyelőre a játszótér meg a medence tumultus nélkül használható...
Valahol itt.