Tisztelt Havas Úr!
Ön az adatvédelmi
biztoshoz írt levelében a CDC Ingatlaniroda adatkezelési gyakorlatát
kifogásolta. Állítása szerint a cég munkatársa az ingatlan megtekintése során
az ún. „megtekintési nyilatkozat” kitöltésekor bizonyos személyes adatainak
megadására kérte, azonban semmiféle tájékoztatást nem kapott az adatkezelés
jogalapjáról és arról, hogy kik, milyen céllal, milyen feltételek mellett
kezelik, illetve használják fel személyes adatait.
Ügyében az adatvédelmi biztos
vizsgálatot folytatott le. Az adatvédelmi biztos 2011. szeptember 21-én kelt
megkeresésére a panaszolt cég ügyvezetője tájékoztatást nyújtott a
„megtekintési nyilatkozat” során rögzített adatkörről, továbbá arról, hogy álláspontja
szerint ezen adatok felvételét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
(továbbiakban: Pmt.) vonatkozó rendelkezései teszik kötelezővé. Felvilágosítást
nyújtott arról is, hogy a NAV közzétett egy Mintaszabályzatot az ingatlanügylettel
kapcsolatos tevékenységet folytatók számára a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló belső szabályzat
elkészítéséhez. A Mintaszabályzatot válaszleveléhez mellékelte. Tájékoztatása
szerint a Mintaszabályzat szerint történik az adatkezelés és az ügyfelek
tájékoztatása.
Az adatvédelmi biztos 2011.
október 18-án kelt válaszlevelében felhívta a CDC ingatlaniroda figyelmét arra,
hogy a Pmt. rendelkezései nem adnak jogalapot az ingatlant csupán megtekinteni
kívánó, de a céggel szerződést a megtekintés alkalmával nem kötő személyek
esetében arra, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás rendelkezéseit
alkalmazzák. Az ügyfél-átvilágításhoz szükséges üzleti kapcsolat létesítéséről
ugyanis írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony esetében
beszélhetünk, mely az ingatlant csupán megtekinteni kívánó személyek esetében
nem áll fenn. Így a megtekintő személyek esetében a panaszolt cég nem
hivatkozhat arra, hogy az adatfelvétel során a Pmt.-ben rögzített kötelezettségének
tesz eleget. Továbbá nem a Mintaszabályzatnak, hanem az annak alapján a cég
által elkészített belső szabályzatnak kell tartalmaznia az adatkezeléssel
kapcsolatos minden garanciát. Ezért a biztos kérte a céget, hogy
válaszlevelükhöz mellékeljék a belső Szabályzatot.
2011. október 28-án kelt
levelében a panaszolt cég ügyvezetője kifejtette, hogy az adatok rögzítése nem
csak azok esetében kötelező, akik ingatlanjuk eladására az ingatlanközvetítő
céggel szerződtek, vagy szerződni kívánnak. Megítélésük szerint ezeknek az
adatoknak a rögzítését − a telefonszám kivételével,
melynek megadása önkéntes − az ingatlant első
alkalommal megtekintő, azonban a megtekintés után szerződést kötni nem kívánó
személyek esetében is a Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályai
kötelezően előírják. Álláspontjuk szerint az ingatlant megtekintő személy a
Pmt. 3. § s) pontja alapján az ingatlanközvetítő ügyfelének minősül, és a Pmt.
6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott üzleti kapcsolat létrejön a
megtekintési nyilatkozat aláírásával, mely véleményük szerint a felek között
egy ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység igénybevételére vonatkozó, tartós
írásbeli szerződést jelent.
2011. december 16-án kelt
levelében az adatvédelmi biztos a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi Hivatal
Pénzmosás Elleni Információs Iroda (a továbbiakban: NAV KH PEII)
főosztályvezetőjéhez megkeresést intézett, melyben kérte állásfoglalását az
alábbi jogértelmezési kérdésekben:
2. Amennyiben alkalmazni kell ebben az esetben a Pmt.
ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályait, akkor indokolt-e rögzíteni a Pmt.
7.§ (2) bekezdésében kötelezően előírt adatkörön túl (név, lakcím,
állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma, külföldi esetében a
magyarországi tartózkodási hely) a Pmt. 7.§ (3) bekezdésében meghatározott
adatokat (születési hely, idő, anyja neve) is?
Tájékoztatom, hogy 2012. január
1-jén hatályba lépett az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Infotv.),
melynek alapján a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a
közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének
ellenőrzését és elősegítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) látja el. Az Infotv. 75. § (1)-(2) bekezdése
alapján az adatvédelmi biztoshoz 2012. január 1-je előtt érkezett beadvány
alapján folyamatban lévő ügyben a Hatóság jár el. Az adatvédelmi biztos
feladatkörében 2012. január 1-jét megelőzően kezelt adatokat 2012. január
1-jétől a Hatóság kezeli.
A NAV KH PEII
főosztályvezetője 2012. január 23-án kelt levelében tájékoztatta a Hatóságot
arról, hogy az adatvédelmi biztos megkeresését megküldte a Nemzetgazdasági
Minisztérium Nemzetközi Pénzügyi Főosztály részére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012. február 28-án
kelt levelében a következő állásfoglalást adta:
A Pmt. 1. § (1) bekezdés f) pontja alapján az
ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók- így a CDC
Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. is- a Pmt. személyi hatálya alá
tartoznak.
A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók a Pmt. 6. §
(1) bekezdésében meghatározott esetekben kötelesek az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket alkalmazni, így többek között üzleti kapcsolat létesítésekor.
A Pmt. 3. § v) pontjának va) alpontja alapján üzleti
kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdésében
megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó
írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony.
A Nemzetgazdasági
Minisztérium osztotta az adatvédelmi biztosnak azt az álláspontját, hogy egy
ingatlan megtekintése során nem jön létre üzleti kapcsolat (azaz a Pmt. fent
idézett értelmező rendelkezése alapján írásbeli szerződéssel létrejövő tartós
jogviszony) az ingatlanközvetítő cég és az ingatlant megtekinteni kívánó személy
között. Ennek alapján pedig a szolgáltató a Pmt. ügyfél-átvilágítási
intézkedéseinek alkalmazására nem köteles és nem jogosult.
A Nemzetgazdasági
Minisztérium állásfoglalásában foglaltak szerint a NAV KH PEII (mint az
ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytató szolgáltatók Pmt. szerinti
felügyeletét ellátó szerv) tájékoztatást adott arról, hogy a kialakult
általános gyakorlat szerint az eladásra kínált ingatlant megtekinteni
szándékozó személy esetében a szolgáltató nem alkalmazza a Pmt. szerinti
ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, mivel értelmezése szerint a lehetséges
vevők nem ügyfelei. A vevői oldallal a szolgáltató a legtöbb esetben
megtekintési nyilatkozatot vesz fel, de arra nem a Pmt. hivatkozott
rendelkezései biztosítanak jogalapot, arra kizárólag az esetleges későbbi
polgári jogi jogérvényesítés miatt van szükség.
Továbbá azokban az
esetekben, amikor üzleti kapcsolat (azaz írásbeli szerződéssel tartós
jogviszony) jön létre a szolgáltató és ügyfelei között, az ingatlanközvetítő
cég az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon
jogosult meghatározni. Tehát a Pmt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott
adatkörön túl a Pmt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a szolgáltató
csak kockázatérzékenységi alapon rögzítheti. A szolgáltató az
ügyfél-átvilágítás során rögzítendő adatok számát az üzleti kapcsolat vagy az
ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (a
belső szabályzatban meghatározott esetek figyelembe vételével), a pénzmosás és
a terrorizmus finanszírozásának kockázatát mérlegelve határozhatja meg.
A Hatóság 2012. március
14-én kelt levelében a Nemzetgazdasági Minisztérium fenti szakmai véleményét is
mérlegelve a panaszolt céghez az alábbi tartalmú felszólítást intézte:
A CDC Ingatlaniroda a Pmt.
ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva nem követelheti meg
az ingatlant megtekintő személyektől adataik megadását. A megtekintési
nyilatkozat kitöltését kizárólag az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján,
az érintettek önkéntes hozzájárulása mellett kérhetik a megtekintő
személyektől, tájékoztatva őket arról, hogy adatkezelésük célja az esetleges
későbbi polgári jogi igények érvényesítése az ingatlanközvetítő iroda
megkerülésével történő ügyletkötés esetében.
Továbbá a megtekintő személyeket az Infotv. 20. § (2)
bekezdése alapján az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és
részletesen tájékoztatni kell az adataik kezelésével kapcsolatos minden
tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az
adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés
időtartamáról, arról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A
tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos
jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
A Hatóság az Infotv. 56. §
(1) bekezdése alapján felszólította a CDC Ingatlanirodát a jogsérelem, illetve
annak közvetlen veszélye megszüntetésére, így arra, hogy megtekintési
nyilatkozatukat és belső szabályzatukat a fentiek szerint módosítsák, és a
megtekintési nyilatkozatok kitöltését csak teljes körű tájékoztatás mellett,
önkéntes hozzájárulás alapján kívánják meg az érintettektől.
A Hatóság felszólítására
2012. április 13-án érkezett válaszában a panaszolt cég ügyvezetője úgy nyilatkozott,
hogy a kézhez vett felszólításban foglaltakkal egyetért, valamint a jogsérelem
megszüntetése végett a szükséges intézkedéseket megtette. Ennek keretében a
megtekintési nyilatkozatot a felszólításban foglaltaknak megfelelően
módosították, továbbá az ingatlaniroda hálózatán belül valamennyi irodára és
munkatársukra nézve ismertették a felszólítás tartalmát annak érdekében, hogy a
továbbiakban annak megfelelően járjanak el.
Mivel a vizsgálat
folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, ezért a Hatóság a vizsgálatot
az Infotv. 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján megszünteti.
A személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok
nyilvánosságát érintő ügyben forduljon a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósághoz továbbra is bizalommal.
Budapest, 2012. május 9.
Üdvözlettel:
Dr. Péterfalvi Attila elnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése