Kossuth tér: kik, miért és meddig?

...és akkor megszólalt Schmitt Pál. A HavasPress hűséges Olvasói tudhatják, hogy a tavaszi kampány során igen erőteljesen kritizáltam pártját, amiért az indokoltnál nagyobb szerepet szántak a függetlenségét éppen 4 éve felajánló politikusnak, hozzásegítve ezzel ellenfeleit a szavazatgyűjtéshez. Ezúttal a Kossuth téren tűnt fel, persze kizárólag mint magánember, aki a magánvéleményét mondta el. Akkor itt álljunk meg egy pillanatra! Schmitt ugyanis nemcsak a Fidesz alelnöke, de a MOB elnöke (hála a döntetlennel végződő megbuktatási kísérletnek), NOB-tag, korábbi olimpiai bajnok és európai parlamenti képviselő is. Egyfajta álláshalmozóról beszélünk tehát, aki az előbbiekből adódóan szinte sosem lehet igazán magánember. A túntetők előtti felszólalását azért tartom felelőtlennek, mert az EP tagjaként hazánk egészét képviseli Brüsszelben és így talán nem a Kossuth tér a legalkalmasabb hely arra, hogy a fehér színt divatba hozza. Az ugyanis a külföldi szemlélők számára nem egy békés elégedetlenkedői demonstrációhoz kötődik, hanem inkább a tévét megostromló tömeg gyülekezőhelyét szimbolizálja.
Ahogy korábbi cikkemben jeleztem, rövid bejáráson vettem részt a Parlament előtti téren, beszédbe elegyedtem az ott demonstrálókkal, hogy megismerjem az ott lévők motivációit a tiltakozásra. A minta nem reprezentatív, de elsőként le kell szögezni, hogy mindenki elítélte a múlt hét elején látott erőszakhullámot és kizárólag békés módszerekkel kívánja elérni a kormányfő távozását. A céljuk ugyanis közös: Gyurcsány Ferenc és kormánya távozzon a hatalomból. A magyarázatok azonban már eltérőek. Egyesek a hangfelvétel és az elismert hazugságok miatt mentek az utcára, míg mások sokkal összetettebb problémáikért okolják a miniszterelnököt.
Nehéz elhinni, de egy-két újságírói kérdésünkre hihetetlenül megnyíltak az emberek és ezzel a panaszáradat is kezdetét vette. Elsősorban csalódott, idősebb emberek, akik munkanélküliek vagy kisnyugdíjasok és komoly megélhetési problémákkal néznek szembe. Szomorú élethelyzetekkel lehet találkozni, hiszen az 50.000 forintos nyugdíjból gyakorlatilag nincs szabadon elkölthető jövedelem, illetve már a gyógyszerekre is alig jut. Ők nem morális válságról beszéltek, hanem egy olyan kormányra várnak, amelyik majd jólétet hoz számukra is. Itt a rendszerváltozás veszteseiről van szó, akik visszasírják a Kádár-kor nyújtotta biztonságot és valami hasonlót várnak a piacgazdasági körülmények közepette is. Nekik teljesen mindegy, hogy milyen
Voltak továbbá egyetemisták, akik a Gyurcsány-csomag és a tandíj ellen tüntettek, ők sokkal racionálisabb - bár megítélésem szerint téves - érvekkel támasztották alá véleményüket.
A jövővel kapcsolatban homályos elképzelésekkel találkoztam, volt, aki a "nemzeti kormány" létrehozásában bízott, akármit jelentsen is ez, míg mások a jobboldalnak adnának esélyt a kormányzásra és az Orbán Viktor által javasolt szakértői kormányt is elképzelhetőnek tartanák. Azt senki sem tudta pontosan, hogy meddig lesz a Kossuth téren, de a jelek szerint hosszabb távra terveznek.
Ami mindenképpen pozitívum, hogy a vandalizmus teljesen eltűnt az utcákról, így demokratikus keretek között lehet folytatni a reformokat, illetve lebonyolítani a választásokat október elsején.
Azt mindenképp fontos megjegyezni, hogy nagyon felelőtlen az a politikai kommunikáció, amely azt sugallja a nem túlságosan tájékozott tüntetőknek, hogy a Kossuth tér "kisajátításával" reálisan hozzájárulnak a kormány megbuktatásához. Aki ilyet állít, az nem mond igazat!