Vége a futballszezonnak Magyarországon, miután nemrégiben befejeződtek a másodosztályú küzdelmek, melyek eredményeképpen a Siófok és a Nyíregyháza jutott fel az élvonalba. Különösen az utóbbi győzelme érdekes, hiszen ez azt jelenti, hogy a tavaly az NB II-be sorolt Ferencváros nem szerzett jogot az élvonalra. A zöld-fehérek egész éves (főleg tavaszi) szereplésük megkoronázásaként gólnélküli döntetlent játszottak otthon a Baktalórántháza ellen. Ez az eredmény is pontosan bemutatta, hogy az FTC jelenleg nem alkalmas az NB I-re, és aki látta a mérkőzést, az tapasztalhatta, hogy a szakmai színvonalat mélyen alulmúlja a klubot körülvevő közeg. Jelen sorok szerzőjéről nem lehet elmondani, hogy akár egy cseppnyi szimpátiával is viseltetik a Ferencváros és játékosai iránt, de ellendrukkerként is furcsállottam, hogy a szezonban a legjobb teljesítményt nyújtó Lipcsei Pétert hangosan szidalmazták a kihagyott büntetője után.
A mai mérkőzésen a szurkolók mélyen alulmúlták a szánalmasan teljesítő csapatukat, ennek jele volt, hogy a feljutásról döntő találkozón a kapu mögötti részt üresen hagyták, a játékosokat verbálisan és transzparensekkel megfélemlítették, illetve a meccs vége felé a saját stadionjuk székeit dobálták be a gyepre. Teljesen egyértelmű, hogy ezek a drukkerek a csapatukhoz hasonlóan nem érdemlik meg az NB I-et.
A sportnapilap mai publicisztikája persze a fentiekkel ellentétes állásponton van: szerintük a magyar labdarúgás problémáira az a megoldás, ha az FTC az élvonalban szerepel. Sinkovics Gábor cikke a Nemzeti Sportban megszokott tudatlansággal operál, a szerzőt a tények nem zavarják (hiszen az NB I nem fulladt érdektelenségbe, míg az Üllői utat is csak elvétve töltötték meg a szurkolók), mindenesetre a jelek szerint álma nem válik valóra és a zöldek jövőre is ott szerepelnek, ahova a nyújtott teljesítményük predesztinálja őket. Igen visszataszító, hogy az újságírók megpróbálnak kívülről beleszólni a pályán kialakult eredményekbe, pusztán az érzelmeik által vezérelve. Még szerencse, hogy egyre kevesebben olvassák az egyre süllyedő színvonalú sportlapot, így kevesekhez jutnak el az ilyen cikkek.
Az FTC jobban teszi, ha arra koncentrál, hogy felkészüljön a jövő évi másodosztályú sorozatra, míg a Nemzeti Sport arra, hogy találjon jobb képességű szakírókat.
Aki szerint a magyar futballban már "nincs mibe kapaszkodni", annak itt jeleznénk: a hazai sportújságírás nívója sajnos még a fociét is alulmúlja...
A mai mérkőzésen a szurkolók mélyen alulmúlták a szánalmasan teljesítő csapatukat, ennek jele volt, hogy a feljutásról döntő találkozón a kapu mögötti részt üresen hagyták, a játékosokat verbálisan és transzparensekkel megfélemlítették, illetve a meccs vége felé a saját stadionjuk székeit dobálták be a gyepre. Teljesen egyértelmű, hogy ezek a drukkerek a csapatukhoz hasonlóan nem érdemlik meg az NB I-et.
A sportnapilap mai publicisztikája persze a fentiekkel ellentétes állásponton van: szerintük a magyar labdarúgás problémáira az a megoldás, ha az FTC az élvonalban szerepel. Sinkovics Gábor cikke a Nemzeti Sportban megszokott tudatlansággal operál, a szerzőt a tények nem zavarják (hiszen az NB I nem fulladt érdektelenségbe, míg az Üllői utat is csak elvétve töltötték meg a szurkolók), mindenesetre a jelek szerint álma nem válik valóra és a zöldek jövőre is ott szerepelnek, ahova a nyújtott teljesítményük predesztinálja őket. Igen visszataszító, hogy az újságírók megpróbálnak kívülről beleszólni a pályán kialakult eredményekbe, pusztán az érzelmeik által vezérelve. Még szerencse, hogy egyre kevesebben olvassák az egyre süllyedő színvonalú sportlapot, így kevesekhez jutnak el az ilyen cikkek.
Az FTC jobban teszi, ha arra koncentrál, hogy felkészüljön a jövő évi másodosztályú sorozatra, míg a Nemzeti Sport arra, hogy találjon jobb képességű szakírókat.
Aki szerint a magyar futballban már "nincs mibe kapaszkodni", annak itt jeleznénk: a hazai sportújságírás nívója sajnos még a fociét is alulmúlja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése